A növények is stresszelnek

2016. szeptember 5., hétfő 07:05

burgonya400-1472908600.jpg

Budapest, 2016. szeptember 5. - A szárazság a klímaváltozás egyik legsúlyosabb következménye, amely károsan hat a növénytermesztésre is. A növénynemesítők kiemelt célja ezért olyan fajták létrehozása, amelyek képesek elviselni a meleg, csapadékmentes időjárást is.

 Egy fiatal magyar kutatónak a szárazság okozta stressz tűrésére vonatkozó kísérlete megoldást nyújthat a termelők számára, mivel három burgonyafajta esetében is kiemelkedő stressztoleranciát igazolt.

 

A klímaváltozás miatt egyre gyakoribb hirtelen jövő, nagy erejű viharok, az áradásszerű esőzések és a hosszú, aszályos időszakok nem csak az embereket, de a növényeket is megviselik. Ezek közül a szárazság az egyik legjelentősebb stressz, mivel az élőlények teljes életműködését befolyásolja: káros hatása a növény fejlődésében, növekedésében, a terméshozamban és annak minőségében egyaránt megmutatkozik.

hirdetés

 

Éppen ezért a nemesítők kiemelt célja egyre inkább az, hogy olyan növényfajtákat hozzanak létre, amelyek képesek tolerálni a tartósan aszályos, meleg, csapadékmentes időszakokat. Erre keres megoldást egy fiatal magyar kutató, aki laboratóriumi körülmények között vizsgálja tíz különböző burgonyanemesítési klónnál a szárazság okozta stressz tűrését.

 

- A növények stressztűrési képességét meghatározó nedvkeringési képesség (ozmoreguláció) egy sejtszinten megnyilvánuló folyamat, ezért a különböző genotípusok ilyen jellegű tulajdonsága laboratóriumi körülmények között is tesztelhető. Kutatásunk alátámasztja, hogy igen nagy eltérések lehetnek az egyes burgonyafajták között az ozmotikus-stressztűrés tekintetében. A vizsgálatunk során ugyanis laboratóriumi körülmények között a 10-ből 3 burgonyafajta esetében igazoltunk kiemelkedő ozmotikus-stressztoleranciát - mondta Hanász Alexandra, aki kutatómunkájával elnyerte a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat TDK kategóriájának harmadik helyét.

 

- Ez az eredmény hasznos információt szolgáltat a nemesítési fajták későbbi szelekciójához és további szántóföldi tesztelések alapját képezhetik. A vizsgálatok folytatásával így a magyarországi ökológiai viszonyoknak legmegfelelőbb fajták hozhatók létre, illetve választhatók ki, ami a magyar termesztők piaci versenyben maradási feltételeinek javítását és az ágazat fellendítését segítheti a jövőben - tette hozzá Hanász Alexandra.

 

Forrás: K&H

Kapcsolódó cikkek

Budapest-Pécs, 2016. április 2. - Öt éve, 2011 áprilisában kezdte meg működését a pénzügyi kérdések és panaszok esetén segítséget nyújtó országos hálózat, melynek irodáit eddig több mint negyven ezren keresték fel. Jelenleg tizenegy megyeszékhelyen találhatóak meg a tanácsadó pontok, ahol felkészült szakértők állnak az ügyfelek rendelkezésére - tájékoztatta portálunkat dr. Morvai Gábor koordinátor.

kislany-eszik400-1440934608.jpgBudapest, 2015. augusztus 31. - A bölcsődések és az óvodások 90 százalékának ingyenes étkezést biztosítanak az intézményekben keddtől, ez az arány eddig 27 százalék volt.

06-ddvizig-bejaras-2013-08-09-41-dravaszabolcs-1376123156.JPG

A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság európai uniós projekt keretében megerősíti és magasítja a Dráva bal parti árvízvédelmi töltés egy szakaszát, melynek összköltsége 3,2 milliárd forint. A drávaszabolcsi és kémesi öblözeteket védő 19,83 km-es töltésszakaszon már befejeződött a földmunka, jelenleg a töltéskoronán lévő aszfaltburkolat építése van folyamatban. E beruházás keretében korábban átadásra került egy új raktárépület Drávaszabolcson, és három gátőrtelep újult meg (Drávaszabolcs, Gyűrűspuszta, Kémes). A megvalósuló beruházás növeli a hátrányos helyzetű siklósi kistérség 12 településén élő közel négyezer lakos árvízi biztonságát mintegy 83 négyzetkilóméter területen, és javulnak a védekezés feltételei is. A fejlesztés kapcsolódik az alsó 5,1 km-es szakaszhoz, amelyet 2010 szeptemberében adtak át.