A harmincas éveikben járók ötöde venne lakást

2016. július 18., hétfő 07:00

Budapest, 2016. július 18. - Főleg a 30-as éveikben járók tervezik, hogy biztosan vagy nagy valószínűséggel ingatlant vásárolnak a következő három évben, ebben a korosztályban 22 százalék a potenciális vásárlást komolyan fontolgatók aránya - derül ki a K&H biztos jövő indexéből, amely a 30-59 éves korosztály lakásvásárlási terveit vizsgálta.

A felmérésről az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a 30-59 év közötti korosztálynak a 13 százaléka vásárolna biztosan vagy nagy valószínűséggel lakást három éven belül. További 13 százalékot ad a bizonytalanok aránya, akik most ugyanannyi esélyt látnak a vásárlásra, mint arra, hogy nem vesznek lakást. Leginkább a lakásban élők ( a megkérdezettek 20 százaléka) vagy a nem saját tulajdonú ingatlanban élők (22 százalék) tervezik a vásárlást.

 

A K&H és a Free Association Research Piackutató Kft. a biztos jövő index keretében a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. Az 500 fő megkérdezésével készülő kutatásban a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és annak várt változásait vizsgálják: így a mostani, rövid és hosszú távú anyagi biztonságot; a közbiztonság, az ingatlanokkal kapcsolatos félelmek kérdéskörét, a természeti csapásokat, a közlekedésbiztonság, járművek biztonsága témaköreit és az utazást. A K&H biztos jövő indexe 9 részindexek súlyozott átlaga. 2016 első negyedévében +0,3 ponton állt a K&H biztos jövő indexének értéke a mínusz 50-tól plusz 50-ig terjedő skálán.

hirdetés

 

A banki felmérés szerint az ingatlanvásárlást tervezők (azaz, akik  valószínűleg vagy biztosan vásárolnak) számára fontos a hitel: a megkérdezettek 42 százaléka minimum fele arányban hitelből finanszírozná a lakásvételt. Mindössze 27 százalékos volt azoknak az aránya, akik kizárólag saját forrásból oldanák meg a vásárlást.

 

A közlemény idézi Rajna Gábort, a K&H banki értékesítési hálózatért és a támogatásért felelős igazgatóját, aki elmondta: nagy az érdeklődés az állami támogatási konstrukciók iránt, az igénylések száma hónapról hónapra nő. Idén a megújult csok bevezetésétől kezdve július elejéig a K&H Banknál az igényelt támogatások összege elérte a 4,2 milliárd forintot: ez közel 1700 igénylést jelent, az igényelt támogatások átlagos összege mintegy 2,5 millió forint - mondta Rajna Gábor.

 

Kifejtette: a 10 millió forintos vissza nem térítendő csok támogatás a K&H-nál június végéig 1,4 milliárd forintot tett ki (a januárban bevezetett 10 millió forintos támogatás az összes igényelt csok-os támogatások mintegy 10 százalékát teszi ki), az igényelt áfa-támogatás összege pedig meghaladta a 900 millió forintot. Az ügyfelek többsége, 65 százaléka használt lakás vásárláshoz igényelte a támogatást, míg 29 százalék lakásépítési célra, és mindössze 4 százalék igényelte új ingatlan vásárlásához.

 

"Azt látjuk, hogy az igénylő ügyfeleink átlag életkora 36 év. A K&H adatai szerint a támogatások iránti igény hónapról hónapra növekszik, a júniusban benyújtott igénylések száma 47 százalékkal haladta meg a márciusban benyújtott igénylések számát" - ismertette a K&H igazgatója.

 

Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkek

teli-idoszamitas2014-1414304903.jpgBudapest, 2014. október 26. - Elkezdődött a téli időszámítás, az órákat hajnali háromkor kellett egy órával visszaállítani. A téli időszámítás március 29-ig tart.

pte-kutatokejszakaja2012-45-718-1379837749.jpgA szeptember 27-i Kutatók Éjszakáján országszerte több mint 70 helyszínen avatnak be minket szakterületük titkaiba közérthetően és szórakoztató módon a különböző tudományágak képviselői. Pécs mellett a tágabb régióban Kaposváron, Zalaegerszegen, Szekszárdon és Baján rendeznek programokat. Bár a regisztrációhoz kötött események egy részén már biztosan telt ház lesz, azért még mind az öt városban bőven adott a lehetőség a tudományos szórakozásra.

Budapest, 2015. december 1. - A magyar munkavállalók - más nemzetekhez hasonlóan - nagyra értékelik a sokszínűséget munkahelyükön a Randstad Workmonitor legfrissebb felmérése szerint. Nemcsak a hozzáállás, a gyakorlat is pozitív hazánkban: a magyar dolgozókat a globális átlaghoz képest kevesebb diszkrimináció éri, így például kor és nem szerinti megkülönböztetés is ritkábban fordul elő.