Bevándorlás és egészség: PTE-program a probléma kezelésére

2013. október 3., csütörtök 06:00

A Magyarországon is robbanásszerűen növekvő bevándorlás egészségügyi kihívásainak és kockázatainak kezelésére dolgozott ki felsőfokú képzési programot egy konzorcium a Pécsi Tudományegyetem vezetésével. A képzés az egész Európai Unióban egyedülálló.

Az illegális bevándorlók száma Magyarországon is rohamosan növekszik, ami komoly egészségügyi kihívásokat is jelent, miközben a mai napig nincsenek erre a célra speciálisan kiképzett egészségügyi szakemberek. A probléma súlyát jól jelzi, hogy 2013 áprilisának végéig több mint háromszor annyi illegális bevándorló lépte át a határt a Szegedi Határrendészeti Kirendeltség térségében, mint 2011-ben egész évben, mintegy 3500 fő - mindez arra utal, hogy éves szinten a növekedés tízszeres lehet. A 2007-es schengeni csatlakozás óta Magyarország az Európai Unió leghosszabb keleti, dél-keleti szárazföldi határt adja, és ezzel mind a reguláris, mind az irreguláris migráció számára vonzó cél, illetve tranzit országgá vált.

hirdetés

 

Az illegális bevándorlók mellett folyamatosan növekszik a legális migránsok száma is az EU egész területén. Az EU 27 tagállamának (ezekben az adatokban Horvátország még nem szerepel) lakossága a bevándorló munkavállalóknak köszönhetően folyamatos emelkedést mutat, az össznépesség 7 százaléka jelenleg már nem az EU-ban született. Arányuk néhány tagországban a 12-15 százalékot is eléri.

 

A bevándorlók óriási kihívás elé állítják az uniós országok egészségügyét, hiszen betegségeik, kórtörténetük és az egészségüggyel való kapcsolatuk is anyaországuk viszonyait tükrözi, nem egy esetben nagy nehézséget okozva az ezeket nem ismerő orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak. Ennek kezelése speciálisan felkészített szakembereket kíván, ám a mai napig - nem csak Magyarországon, de az EU egészében - hiányzik az ezt célzó felsőfokú képzés. A reális kockázatok ismeretének és a kockázat kezelésére való felkészültség együttes hiányát jól példázták a Vámosszabadi befogadó állomás létesítése körüli indulatok, melynek során még egészségügyi szakemberek is tudományosan megalapozatlan információkat adtak.

 

Ezt az egyre kritikusabb hiányosságot hivatott orvosolni a Pécsi Tudományegyetem vezetésével kidolgozott felsőfokú képzési program, amely révén olyan szakemberek képzésére nyílik mód, akik a klasszikus egészségtudományi ismeretanyagokat túl egészség-gazdaságtani, szociál-pszichológiai, emberjogi ismeretekkel is rendelkeznek, komplex, interdiszciplináris mesterképzési formát kínálva a témában érdekelt hallgatók számára.

 

Az Európai Bizottság ERASMUS - Lifelong Learning programja keretében hirdetett meg kurrikulumfejlesztési támogatást a MSc in Migrant Health: Addressing New Challenges in Europe - CHANCE c. projekttel 2010-ben. A CHANCE konzorcium fő célkitűzése volt, hogy kifejlesszen, teszteljen majd akkreditáljon egy eddig hiányzó MSc szintű oktatási programot a migrációs egészségügy területén. A kurrikulumot hat egyetem dolgozta ki a Pécsi Tudományegyetem koordinálásával: a Danube University Krems, a Pavol Jozef Šafárik University in Košice, a Medizinische Universität Graz, az Ernst-Moritz-Arndt-Universität Greifswald és a University of East Anglia. Társult partnerként az EURIPA (European Rural and Isolated Practitioners Association) is részt vett a projektben. A közös munka eredménye egy olyan MSc képzési program, amely az EU egész területén biztosítani tudja a migránsokra specializálódott egészségügyi szakemberek képzését és utánpótlását.

 

Forrás: Pécsi Tudományegyetem

Kapcsolódó cikkek

Budapest, 2014. augusztus 17. - A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Zenélő Egyeteme (ZEN) is bemutatkozott augusztus 13-án, a Sziget Campus Hungary-sátrában. Beck Zoltán, a PTE ZEN szakmai igazgatója és a 30Y frontembere, Szénássy Alex, a képzés vendégelőadója, a Laboratory Group vezetője és a MOME tanára, valamint a Tablespoon zenekar tagjai adtak ízelőt a Zenélő Egyetemből.

Budapest, 2015. június 2. - Az Emberi Erőforrások Minisztériuma áttekintette a gyakorlóiskolák átszervezésének lehetőségét, és három esetben összevonás, ötben pedig fenntartóváltás várható szeptembertől - mondta Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár mai sajtótájékoztatóján.

hallgatok300-1392872341.jpgBudapest, 2014. február 20. - Az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége (ISZOSZ) és a DiákÉSZ közös kutatásban mérte fel azon diákok helyzetét, akik passzív jogviszonyban állnak. Ebből kiderült, hogy sokan anyagi okok miatt kényszerülnek szünetre, a legtöbben pedig dolgoznának és folytatnák a tanulást.